Könyvkihívás 2026 - Szeptember

Az Operház fantomja mindig is nagy varázslattal bírt - és a kivitelezés mindig is fontos legyen színház, legyen az nagyvászon. Valamint számomra könyvben is megmarad a történet izgalma.

Gaston Leroux, francia újságíró és thrilleríró, 1868-ban született Párizsban. Egy francia újságnál szerzett bűnügyi tudósítói és háborús tudósítói tapasztalatai adták meg számára a hátteret népszerű regényeinek megalkotásához. Ő volt a detektívtörténet egyik megalkotója, fiatal kitalált detektívje, Joseph Rouletabile pedig számos riporter-detektív karakter előfutára volt a modern szépirodalomban. Leroux két legismertebb krimije A fekete ruhás hölgy illatszere és A sárga szoba rejtélye, amelyet valaha írt egyik legjobb „zárt szoba” kriminek tartanak. A második thrillersorozatban egy Cheri-Bibi nevű öreg gazember szerepelt. Leroux legmaradandóbb műve azonban természetesen Az Operaház fantomja , amelyet először 1910-ben adtak ki. Leroux 1927-ben halt meg a franciaországi Nizzában.

„Az operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és a ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak.”

Az Operaház fantomjára nagyjából 9-10 éves koromban kiváncsi voltam, de akkor még csak filmen láttam. Azóta ez a harmadik olvasásom - először gimnáziumban angol órán, majd 2020 környékén és most.
Számomra ez a vilàg mèg mindig nagyon érdekes, bár lehet közrejátszik az, hogy van egy nagy szünet az újraolvasások között. Valamint mindig a legjobb olyankor olvasni, amikor az időjárás kezd belemenni ebbe a csípős hidegbe.
Ez az egyik olyan könyv, amit bàtran ajánlok klasszikusok szeretőiknek, de olyanoknak is, akik csak próbálkoznak ezen történetek elolvasásàval.